Bár ügyvédes sorozatból is annyi van, mint a tenger, én valahogy sosem követtem figyelemmel őket, kivéve a Boston Legal első két évadját, mely a maga módján bár valóban zseniális volt, azért a második évad vége felé már inkább erőltetettnek hatott a sokak által emlegetett kikacsintásosdi és maga Denny Crane is. De térjünk vissza a tárgyhoz; jó a Suits, viszonylag egyenletes a színvonal is, de azért valami hiányzik.
Az alapszituáció az, hogy van egy vérprofi ügyvéd, Harvey Specter, valamint egy zöldfülű, (számtanzseni) srác, akit kétes módszerekkel, de a tehetsége miatt felkarol. És akkor ezek után indulhat is a buli. Amiben különleges, hogy a készítők és az írók nem a tárgyalótermes, már ezerszer látott képsorokat forgatják újra és újra, hanem lényegében az odáig vezető utat járják körül. Ennél fogva a karakterek többet mászkálnak, néha házhoz is kell menni az áhított győzelem miatt, miközben természetesen nem kevés időt töltenek el az irodában is. Apropó iroda; néha a kollégákkal keményen szívatják egymást, de hát mi a fenét is csináljanak, ha már "kénytelenek" egy cégnél dolgozni.
A részek nagyjából ugyanúgy épülnek fel; tali, duma, az ügy jön, keresés, tali, duma, majd így vagy úgy, de az ügy megy; lezárás, megoldás. De hát tudjátok ti. Nem nagy kunszt, valójában egyedül a magánéleti szálak kapcsolják össze valamilyen szinten a részeket, de hát az sincs túl erősen jelen, hiszen azért csak egy joggal foglalkozó sorozatról van szó – ahol természetesen nem lehet megállás. Mondjuk azért az is igaz, hogy kicsit mintha egyre szürkébb lenne az egész, ami nem is nagy csoda ilyen leosztás mellett. A magánéleti dolgok többek közt pont azért nem üthetnek, mert nincsenek túl nagy hatással a karakterekre, nekik, mint a robotoknak, ha szakad, ha nem, képviselniük kell. Ezen az aránypáron aztán lehetne változtatni, egy kicsit több tér és figyelem szerintem nem árthat a másik oldalnak sem, sőt, az összkép szempontjából talán kifejezetten üdvös lenne.
Az évad utolsó részére aztán ismét előkerült Mike legnagyobb problémája, a múltja. Megbolygatva egy kicsit a párkapcsolatok alanyai közti adok-kapokkal. Olcsó. Sajnos. Persze ettől függetlenül korrekt az évad, egy 7-es mindenképpen jár neki. Csak azért nem fogok egyet levonni, mert az utolsó pár percben az írók pont azzal akartak meglepetést okozni, amellyel nem nagyon lehet már feljebb húzni az evilági nézők várakozási indexét.
Pozitív tényként szolgál viszont, hogy a már levetített második évad értékelései biztató képet festenek a következő néhány évaddal kapcsolatban. Meglátjuk.
Suits – 2011, első évad – 7/10
Suits - 2011 - se1
2012.11.14. 21:40 unrealnoise
Szólj hozzá!
Címkék: kritika sorozat 7/10 Suits Aaron Korsh s 7/10
A bejegyzés trackback címe:
https://unrealnoise.blog.hu/api/trackback/id/tr224907430
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.