Sajnos "Az üvegbura" a várakozásommal ellentétben teljesen átlagos regény. Vagy talán még kicsit gyengébb is. A történet nem túl érdekes, egy idő elteltével megismerkedünk pár személlyel, hogy aztán a későbbiekben az „üvegbura” miatt végül teljesen feledésbe merüljenek, ilyenformán pedig csupán elpocsékolt sorokra, oldalakra tudok gondolni, hiszen Esther senkihez nem ragaszkodott igazán, senkit nem szeretett annyira korábbi, még normális életéből, hogy számunkra valamilyen szinten megrendítő legyen az a depresszió, melynek aztán útja során rabja lesz.
Egyszerűen kevés volt, nem is nagyon élveztem, és igazából nem is úgy haladtam vele, mint más regényekkel. A cselekmény sem volt túl jól felépítve… A regény utolsó része és a kezelés is meglehetősen unalmas volt, ehelyett sokkal inkább olvastam volna arról, hogyan tud az élettel megbirkózni a továbbiakban, képes lesz-e valami eredetit, maradandót alkotni. Meg aztán a magánéletét is lehetett volna boncolgatni még…
Óriási hibának tartom, hogy a pszichológusokkal folytatott beszélgetések gyerekesen egyszerűen voltak, sehol nincsenek valódi ok-okozati összefüggések, csapdák, mélyebb gondolatok, utalások és szembesítések… Bezzeg elektrosokk-terápiára, nah arra aztán futotta…
Irreális, unalmas, lagymatag. Hiányzott a parázs a párbeszédekből. És bár elfogadom, hogy egy depressziós illető beleszarik az egész kezelésbe, de az orvosnak reagálnia kell, célra kell vezetnie, rávilágítania, hogy ez azért így márpedig közel sincs rendjén. Ebből pedig jóformán semmi nem tapasztaltam. Ilyen téren a regénynek a hitelessége is erősen megkérdőjelezhető.
A szöveg és a lefestett képek is meglehetősen gyengének hatottak, gyakran megesett, hogy az elolvasott egy oldalból csak körülbelül fél, esetleg kicsit több jött volna át… Ilyet pedig eddig olvasás közben nem nagyon tapasztaltam… Igazi, perzselő feszültséget pedig aztán ne is keressen itt az ember…
Bár kicsit más téma, más megközelítés, de aki komoly pszichológiai hadviselést, magával ragadó színészi alakításokat, nagyszerűen, logikusan és eredetien felépített forgatókönyvre lenne kíváncsi, az nézze meg az In Treatment című HBO sorozat első évadát. Na az (ezzel ellentétben) egy példaértékű, zseniális alkotás. Gabriel Byrne főszereplésével.
Sylvia Plath – Az üvegbura – The Bell Jar – 1963 – 5/10
